A KÁRPÁT-MEDENCEI SZÓRVÁNY TANÁCS ÜGYRENDJE
A megújuló nemzetpolitika jegyében a szórvány kérdés kiemelt kezelése érdekében, konzultatív és javaslattevo fórumként létre jön a Kárpát-medencei Szórvány Tanács (továbbiakban: Tanács). A Tanács feladata a szórványosodási folyamatok lassítása érdekében javaslatok kidolgozása. Ezért a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználása érdekében a témában fellelheto kutatási anyagok, valamint szakértoi vélemények ismeretében, stratégiát dolgoz ki, prioritásokat jelöl meg egy-egy régió szakmailag megalapozott támogatására.
A Kárpát-medencei Szórvány Tanács ügyrendjét az alábbiak szerint állapítja meg:
1.
A Tanács létrehozása
A Tanácsot a Miniszterelnöki Hivatalt vezeto miniszter (továbbiakban: miniszter) hozza létre és szünteti meg. A Tanács létrehozatalakor a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelos szakállamtitkárának (a továbbiakban: szakállamtitkár) eloterjesztése alapján a miniszter annak figyelembevételével dönt, hogy az összetétele és létszáma a létrehozás szakmai céljának megfeleljen.
2.
A Tanács tagsága
2.1. A Tanács tagjait, valamint a tagok közül a Tanács elnökét a miniszter döntése alapján a szakállamtitkár kéri fel.
2.2. A szakállamtitkár a Tanács tagjait a Kárpát-medencében szórványban élo magyarság kihívásaival elméleti és gyakorlati szinten foglalkozó külhoni és a hazai tudományos és jeles közéleti személyiségei közül jelöli, illetve szükség esetén a magyarországi központi államigazgatási szervek munkatársai közül kéri fel.
2.3. A tagok feladatai és kötelezettségei, valamint jogai azonosak.
2.4. A Tanács tagjainak megbízatása határozatlan idore szól.
2.5. A Tanács tagjának, illetve elnökének megbízatása
a) lemondásával,
b) a felkérés írásban történo visszavonásával, illetve
c) halálával
szunik meg.
A tag a lemondásról írásban tájékoztatja a szakállamtitkárt. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
2.6. Ha a Tanács valamely tagja, illetve elnöke megbízatása megszunik, a szakállamtitkár 15 napon belül javasol új tagot, illetve új elnököt.
2.7. A Tanács tagjait és elnökét tevékenységükért díjazás nem illeti meg, viszont jogosultak a feladatukkal közvetlenül összefüggo, igazolt utazási és szállásköltségek megtérítésére. A költségtérítés részletes szabályait a miniszter határozza meg.
3.
A Tanács muködése
3.1. A Tanács muködtetésével összefüggo feladatokat a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Foosztálya (továbbiakban: NÜF) látja el. A NÜF kijelölt munkatársa látja el a Tanács titkári teendoit.
3.2. A Tanács üléseire - az elnök felkérése alapján - a NÜF tájékoztató anyagokat, javaslatokat és egyéb írásos eloterjesztéseket (együtt: eloterjesztés) készít, amelyeket személyes kézbesítéssel, postai úton vagy elektronikus formában juttat el a tagokhoz, illetve a meghívottakhoz.
3.3. Az eloterjesztéseket a NÜF eljuttatja a miniszterelnöknek, a miniszternek és a szakállamtitkárnak.
3.4. A Tanács szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. A Tanács üléseit az elnök a napirend megjelölésével egyidejuleg hívja össze.
3.5. A Tanács elnöke a kezdeményzés kézhezvételtol számított 8 napon belüli idopontra köteles az ülést összehívni, ha
a) azt a miniszter vagy a szakállamtitkár elrendeli, illetve
b) a tagok egynegyede írásban, a napirend megjelölésével kéri.
3.6. A meghívóban közölni kell az ülés idopontját és a javasolt napirendi pontokat. A meghívóban nem szereplo napirendi pont is tárgyalható, ha a Tanács tagjainak többsége jelen van, és a napirendi pont megtárgyalásával a jelen lévo tagok többsége egyetért.
3.7. A Tanács határozatképes, ha az ülésen a tagok több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott ülést 5 napon belül újra össze kell hívni. Az ismételten összehívott ülés - azonos napirendi pontokban - a jelenlévo tagok számától függetlenül határozatképes.
3.8. A Tanács ülésein helyettesítésre nincs mód.
3.9. A Tanács ülései nyilvánosak, de a Tanács zárt ülés tartását is elhatározhatja.
3.10. A Tanács ülésein tanácskozási joggal részt vehet a miniszterelnök, a miniszter, a szakállamtitkár, a NÜF vezetoje, a Szüloföld Alap Iroda vezetoje, illetve az érintett tárcák képviseloi. A Tanács az ügyrendjében egyéb, tanácskozási joggal rendelkezo állandó meghívottakat is meghatározhat.
3.11. A Testület ülését az elnök nyitja meg, megállapítja a határozatképességet, majd javaslatot tesz az ülés napirendjére a meghívóban szereplo javaslata alapján.
3.12. A hozzászólásokat követoen a tanácskozás eredményét a Testület elnöke foglalja össze.
3.13. Bármelyik tag vagy tanácskozási joggal meghívott kérésére, az elnök tárgyalási szünetet rendelhet el, egyben meghatározza a szünet idotartamát.
3.14. A Tanács feladatai ellátása során ajánlásokat fogalmaz meg.
3.15. A Tanács kézfelemeléssel történo nyílt szavazással hoz határozatot. A szavazás eredményét az elnök állapítja meg. Amennyiben az eredmény felol kétség merül fel, bármely szavazási joggal rendelkezo tag kérésére a szavazást meg kell ismételni.
3.16. A Tanács üléseirol a Tanács titkára az ajánlásokat is tartalmazó jegyzokönyvet készít, amelyet a Tanács elnökével együtt ír alá. A jegyzokönyvet a NÜF a tagoknak és mindazoknak eljuttatja, akik számára az eloterjesztéseket megküldte.
4.
Hatályba lépés
Jelen ügyrend elfogadásának napján lép hatályba.
Kánya Gyöngyvér, Budapest | 2008-10-13 22:09:57
Göncz Lászlót,
Szlovénia egyetlen magyar parlamenti képviselojét választotta tegnap
elnökévé alakuló ülésén, Budapesten a Kárpát-medencei Magyarság
problémakörével foglalkozó Szórvány Tanács. A tizenöt tagú,
szakemberekbol álló testület meghatározta a régiónkénti alapveto
problémákat is, illetve megállapodott abban, hogy a jövo év tavaszán
nemzetközi konferenciát fognak összehívni, a szórványmagyagyarság
helyzetének bemutatása végett.
A tanácskozáson több
eloadás hangzott el a szórványkérdést érinto régiónkénti problémákról.
"Az világossá vált, hogy néhány nagyon is hasonló kihívás mellet,
regionális specifikumok tömkelege látható. Össze lehet vetni ugyan
ezeket a kérdéseket, de majd minden régióra önálló megoldásokat kell
találni és kidolgozni.
A szórványosodás lassításában
egységes megoldás nincsen" - tájékoztatott a megbeszélésrol Gémesi
Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért
felelos szakállamtitkára. Három témát emelt ki a tegnapi
tanácskozásból. Elsoként megemlítette, hogy a klasszikus, demográfiai
alapú csökkenés mellett, új, modernizációs kihívásokkal is számolni
kell, amit lassítani kellene.
Másodsorban figyelembe kell
venni a kettos vagy többes kötodés kérdését, hiszen nagyon sok helyen
világosan látszik, hogy a regionális szemlélet erosebb a nemzeti
kötodésnél. "A regionális tudaton keresztül kell megerosíteni a magyar
kultúra és nyelv bázisát" - vélekedett a szakállamtitkár.
A tanács megállapodott abban, hogy régiónként stratégiai programot
készít illetve, hogy azokban a támogatási kérdésekben, ahol a
szórványról van szó elozetesen véleményt fog mondani valamint maga is
javasolni fog évente egy-két kiemelt projektet.
A 15 tagú
tanácsban Romániát Hegyeli Attila a moldvai Csángómagyarok
Szövetségének programvezetoje, Lakatos András, a Szövetség a
Szórványért Alapítvány igazgatója, Pásztor Gabriella oktatási szakérto,
államtitkár, Vetési László a Diaszpóra Alapítvány szórványlelkésze és
Balázs-Bécsi Attila a Téka Muvelodési Alapítvány elnöke képviselték
|
Szorvány Tanács 
